EN

Alapszabály

Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete

Alapszabály

Egységes szerkezetbe foglalva, amely tartalmazza a 2016. április 8. napján elfogadott módosításokat[1]

I. Általános rendelkezések

 

  1. Az Egyesület elnevezése: Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete /SZAKOE/
  2. Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése:
  3. angol: Hungarian Association of Teachers and Researchers of Languages for Specific Purposes
  4. b) német: Ungarischer Verein der Fachsprachenlehrer und -forscher
  5. c) francia: Association Hongroise des Professeurs et des Chercheurs de Langues
    Spécialisées
  6. Székhelye: 1111 Budapest, Egry József u. /E. 905.
  7. Működési területe: Magyarország
  8. Az Egyesület alapító tagjai azok a kizárólag természetes személyek, akik a 2003. november 22. napján megtartott alakuló Közgyűlésen elhatározták az Egyesület létrehozását.
  9. Az Egyesület jogi személy, amely a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg.
  10. Az Egyesület közhasznú szervezet.

II. Az Egyesület célja és tevékenysége

 

Az Egyesület alapvető céljának tekinti, hogy

  • segítse a szaknyelvoktatás és vizsgáztatás területén folyó nyelvpedagógiai és alkalmazott nyelvészeti kutatások folyamatos követését, közzétételét, az eredményeknek a hazai nyelvoktatásba való beépülését;
  • segítse a szaknyelvismeret nemzetközi kompatibilitásának megteremtését;
  • biztosítsa a szaknyelvoktatásra és –kutatásra vonatkozó szakmai közélettel kapcsolatos információ áramlását;
  • képviselje a szaknyelvoktatási szakma véleményét nyelvpolitikai és a nyelvoktatással összefüggő döntések előkészítésének valamennyi szintjén

 

Az Egyesület közhasznú tudományos tevékenységet folytat, ennek eredményeit, a kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés terén is hasznosítja. Ezeket a tevékenységeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. u) pontja és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. § (2) bekezdésében foglalt közfeladatok teljesítése érdekében végzi.

 

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap.

 

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

 

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

 

Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, úgy felügyelő bizottságot hoz létre.

III. Az Egyesület céljának megvalósítását szolgáló tevékenységek

 

  1. A szaknyelvoktatás és -kutatás szakszerűségét érintő követelmények (standardok) meghatározása, adaptálása, közzététele és fenntartása; (közhasznú tevékenység)
  2. A szaknyelvoktatással és –kutatással, szakmai közélettel kapcsolatos információ közzétételének elősegítése;
  3. A szaknyelvoktatási kutatások szorgalmazása és támogatása; (közhasznú tevékenység)
  4. Szakmai együttműködés és vita kezdeményezése szaknyelvoktatási és -kutatási kérdésekben; (közhasznú tevékenység)
  5. Továbbképzések és konferenciák szervezése igény szerint; (közhasznú tevékenység)
  6. Tréningek, műhelyfoglalkozások, tapasztalatcserék szervezése a szaknyelvoktatási gyakorlat szakszerűségének elősegítése érdekében, (közhasznú tevékenység)
  7. Kapcsolatfelvétel és együttműködés hazai és külföldi szakmai egyesületekkel, intézményekkel; szakértőkkel;(közhasznú tevékenység)
  8. A tagok folyamatos tájékozódásának segítése a szakterületet érintő folyamatokról; eseményekről, rendezvényekről saját internetes honlap és tudományos kiadványok segítségével;
  9. A tagok és az általuk végzett tevékenység szakmai támogatása;
  10. Publikációk megjelentetése;
  11. Képviselet.

 

IV. Az Egyesület tagsága

 

Az Egyesület nyilvános. Az alapítók elvárása az, hogy a szaknyelvoktatás és -kutatás iránt érdeklődő és az ügy érdekében tenni akaró kollégák legyenek tagok.

 

Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja, hogy az Egyesület munkájában tevékenyen részt vesz és a Közgyűlés által megállapított éves tagsági díjat befizeti. A tagfelvételről az egyesületben az elnökség dönt, döntése ellen a közgyűléshez lehet jogorvoslatért fordulni.

 

Az Egyesületnek alapító, rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak. Az Egyesületnek pártoló és tiszteletbeli tagja lehet nagykorú magyar és külföldi természetes személy és jogi személy is.

Az Egyesület alapító és rendes tagjainak jogai:

 

  1. Választhat, illetve választható az Egyesület tisztségeire.
  2. Szavazati joggal részt vehet a Közgyűlésen.
  3. Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein (tanfolyamokon, tapasztalatcseréken stb.)
  4. Igényelheti az Egyesület közreműködését, állásfoglalását szakmai álláspontja és ehhez kapcsolódó érdekei érvényesítéséhez.
  5. Javaslatot, észrevételt tehet a szakterületet, az Egyesület munkaprogramját valamint az Egyesületet érintő bármely kérdésben.
  6. Tagja lehet az Egyesület által működtetett elektronikus levelezési listának.
  7. Az Egyesület bármely törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
  8. Felvilágosítást kérhet az Egyesület bármely tevékenységéről, amelyre annak tisztségviselői 30 napon belül érdemben válaszolni kötelesek.
  9. Részesülhet az Egyesület különböző kapcsolataiból származó előnyökből.

 

Az Egyesület alapító és rendes tagjának kötelezettségei:

 

  1. Az Alapszabályban foglaltak betartása.
  2. Rendszeres, tevékeny részvétel az Egyesület munkájában az Egyesület céljainak megvalósulásának elősegítése.
  3. Az elérhetőségi adatokban beállt változás jelzése az Elnökség felé.
  4. Az e-mailen körbeküldött vitaanyagok, körlevelek tudomásulvételének visszaigazolása.
  5. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése.
  6. Az Egyesület rá vonatkozó határozatainak végrehajtása.
  7. A tagdíj befizetése a tárgyévet megelőző minden év november 30-ig.
  8. Tisztségre való megválasztás esetén, a feladatok legjobb képessége szerinti ellátása.
  9. Az Egyesület jó hírnevének védelme.

 

Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagja

 

Az Egyesület pártoló tagja lehet az, aki anyagi eszközökkel, működési feltételek biztosításával vagy egyéb módon támogatja az Egyesületet. Az Egyesület pártoló tagságához az elnökség jóváhagyása szükséges.

 

Tiszteletbeli tag az, aki kiemelkedő tevékenységével támogatja az Egyesületet. A tiszteletbeli tagot anyagi kötelezettség nem terheli. A tiszteletbeli tagságot a Közgyűlés adományozhatja, illetve vonhatja vissza. A Közgyűlés tiszteletbeli elnöki címet is adományozhat, illetve visszavonhatja azt. A tiszteletbeli elnök az Egyesület nevében aláírásra nem jogosult.

A pártoló tag jogai:

 

  1. Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén.
  2. Javaslatokat, észrevételeket tehet a szakterülettel és az Egyesület működésével kapcsolatban.
  3. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, részesülhet a tagsággal egyébként járó előnyökből.

 

A pártoló tag kötelezettségei:

 

  1. Az Alapszabály betartása.
  2. Az Egyesület céljaihoz anyagi eszközökkel, működési feltételek biztosításával vagy egyéb módon való hozzájárulás
  3. Az Egyesület céljainak erkölcsi támogatása.

 

A tiszteletbeli tag és elnök jogai

 

  1. A tiszteletbeli tag tiszteletbeli elnöknek választható.
  2. Javaslatokat, észrevételeket tehet, ill. kérésre tanácsot ad a szakterülettel és az Egyesület működésével kapcsolatban.
  3. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, részesülhet a tagsággal egyébként járó előnyökből.

 

A tiszteletbeli tag és elnök kötelezettségei

  1. Az Alapszabály betartása
  2. Az Egyesület céljainak, programjának erkölcsi támogatása és képviselete olyan fórumokon, ahol a tagság vagy az elnökség tagjai ezt nem tudják megtenni.

 

A szervezet jogi személyiséggel rendelkező tagjai a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, illetve teljesítik.

 

Az Egyesületi tagság megszűnik:

 

  1. Kilépés írásbeli bejelentésével. A kilépési szándékot az elnökség azon tagjának kell bejelenteni, aki a naprakész nyilvántartást vezeti.
  2. A tagdíj befizetésének 3 hónapnál hosszabb ideig tartó elmulasztásával, ha azt a tag felszólítás ellenére nem fizeti meg. A tagdíj megfizetésére a tagot mindig egy meghatározott idő biztosításával kell felszólítani és a tagsági jogviszony felmondását csak ennek elmaradása után mondhatja ki az elnökség. Az elnökség döntése ellen a közgyűléshez a felmondási határozat igazolható kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
  3. Elhalálozással, szervezet esetén a szervezet megszűnésével.
  4. Tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával, illetőleg az 1) és 3) pontok szerinti esetben.
  5. A tag kizárásával. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárás megindításáról és annak okáról a Közgyűlés köteles az érintett tagot értesíteni. Az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárási határozat meghozatala előtt a védekezését akár írásban, akár szóban előadhassa. A kizárásról szóló határozatnak – az erről szóló döntésen túl – tartalmaznia kell a kizárás okait. A kizárásról szóló határozatot az érintett tagnak igazolható módon kell kézbesíteni. A kizárásról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

A tagdíj összegét a Közgyűlés évente határozza meg.

 

V. Az Egyesület szervezete

 

Az Egyesület vezető szervei és tisztségviselői:

 

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség, amely legalább három, de legfeljebb hét főből áll

 

 

A közgyűlés

 

Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés.

 

  1. A Közgyűlésen minden rendes és alapító tag egy szavazattal rendelkezik.
  2. A Közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni.
  3. A Közgyűlést az Egyesület elnöke a tagoknak küldött (elektronikus) levélben hívja össze. Az e-mailben megküldött meghívónak érkezési és olvasási visszaigazolásra alkalmasnak kell lennie. A meghívót az e-mail címmel nem rendelkező tagok részére ajánlott postai küldeményként küldi meg az Egyesület. A meghívókat legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 15. napig igazolható módon kézbesíteni kell a tagnak.

Az Egyesület Elnöke köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

  1. A Közgyűlés napirendjét a fentiek szerint küldött meghívóban kell közölni. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés pontos helyét és időpontját, valamint a napirendet.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés az Egyesület székhelyétől eltérő helyre is összehívható.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 4 (négy) napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

  1. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
  2. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a rendes és alapító tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével, vagy a bíróság kezdeményezi.
  3. A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes és alapító tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést két héten belül, ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontokban, ha az eredeti közgyűlési meghívóban erre kifejezetten figyelmeztették a tagokat és abban a megismételt közgyűlés helyét és idejét is feltüntették.
  4. A Közgyűlés egyszerű többséggel az Egyesület tagjaira kötelező érvényű határozatot hozhat, ajánlásokat tehet.
  5. A Közgyűlés minden döntését nyílt szavazással és a 11. pontban rögzítettek kivételével a jelenlévő rendes és alapító tagok 50 % + 1 szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirendi pontot elvetettnek kell tekintetni. A természetes személy tagok személyesen, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői közokiratba foglalt meghatalmazás alapján, képviselő útján is gyakorolhatják a szavazati jogukat.
  6. A Közgyűlésen jelenlévő rendes és alapító tagok kétharmada + 1 szavazat szükséges:
    1. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához.

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

 

A Közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás

 

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

  1. az Alapszabály módosítása;
  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. az éves költségvetés elfogadása;
  4. a közhasznúsági melléklet és az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
  5. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  6. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  7. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  8. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  9. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  10. a végelszámoló kijelölése;
  11. az Egyesület éves költségvetésének és munkaprogramjának elfogadása.
  12. az Egyesület elnökségének (elnökének, titkárának) megválasztása, a tisztségviselők visszahívása, lemondásának elfogadása;
  13. döntés a tisztségviselők, a Titkár és az Elnök tiszteletdíjáról;
  14. az Egyesület működésével kapcsolatos számviteli feladatokat ellátó személy, vagy szervezet kiválasztása;
  15. a tagok éves tagdíjának meghatározása;
  16. döntés a tagsági viszony megszüntetéséről;
  17. a tiszteletbeli tagság és elnök megválasztása és annak visszavonása;
  18. döntés másodfokon a pártoló tagok felvételéről;
  19. az Egyesület különböző szabályzatainak megalkotása és elfogadása.

 

  1. A Közgyűlés az Elnökséget tagjait sorából további tagokkal bővítheti.

 

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a rendes tagok közül választott két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A Közgyűlés a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv-hitelesítőket a Közgyűlés kezdetén, az Elnök által megállapított határozatképességet követően, kézfeltartással választja meg. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a közgyűlés előtt. A közgyűlési határozatokat az igazolható módon kell az érintettekkel közölni.

 

A Közgyűlés határozatait és ajánlásait évente, külön-külön 1-gyel kezdve számozni kell, valamint a határozat és ajánlás száma mellett fel kell tüntetni meghozatala napját is, továbbá a döntést ellenzők és támogatók számarányát. A döntésekkel kapcsolatos egyéb adatokat az Egyesület titkára által vezetett nyilvántartás tartalmazza, melyről a jelen Alapszabály „A tájékoztatás” fejezetcím alatt rendelkezik.

 

A Közgyűlés az éves beszámolót és a közhasznúsági melléklet a 11. pontban foglaltak szerint hozott határozatával hagyja jóvá.

Az Egyesület elnöksége

Az elnökségnek 1 elnöke, 1 titkára, és  legfeljebb 5 elnökségi tagja van. A Közgyűlés az elnökség tagjait 5 évre választja.

 

Az Egyesület elnökségének feladatai és hatásköre:

 

  1. Az Egyesület nevében kapcsolattartása más oktatási, vizsgáztatási, társadalmi szervezetekkel, szervekkel, gazdasági vállalkozásokkal és érdekképviseletei szervezetekkel.
  2. Két Közgyűlés között az Egyesület tevékenységének szervezése.
  3. A tagok közötti koordináció és információ áramlás módszerének kialakítása.
  4. Az Egyesület éves költségvetésének és munkaprogramjának kidolgozása és a Közgyűlés elé terjesztése.
  5. Saját éves programjának elkészítése.
  6. Az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtésének elősegítése
  7. A gazdálkodásról és az Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztése a Közgyűlésre.
  8. Döntés a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról.
  9. Irányítja a titkár munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, ez utóbbi nem lehet ellentétes az alapszabállyal
  10. Döntés tag felvételéről.
  11. A Közgyűlés által kiválasztott az Egyesület működésével kapcsolatos számviteli feladatokat ellátó személy, vagy szervezet megbízása.

 

Az elnök jogosult, feladata ellátásával kapcsolatos, hivatalosan igazolt költségei megtérítésére. Az elnök személyét a Közgyűlés nyílt szavazással, a jelenlévő rendes és alapító tagok kétharmada + 1 szavazatával két évre választja. A pótválasztással megválasztott tisztségviselő mandátuma az elnök mandátumának lejártáig tart. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak fele + 1 tag jelen van. Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza meg. Az elnökség ülései szintén nyilvánosak.

 

Az elnökség tagja, az elnök, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Az Egyesület elnöksége szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer ülésezik. Az elnökséget az elnök érkezési és olvasási visszaigazolásra alkalmas elektronikus levél formájában, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal megküldött meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés napirendjét. Az elnökségi meghívónak a napirenden túl az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét és időpontját is tartalmaznia kell. Az elnök köteles az elnökséget összehívni akkor is, ha azt az elnökségi tagok legalább fele írásban indítványozza. Ebben az esetben az ülés összehívását indítványozó tagok tesznek javaslatot az ülés napirendjére is. Az elnök az indítvány kézhezvételét követően köteles az ülés időpontját kitűzni, majd a fentiek szerint eljárva az elnökségi tagokat az ülésre meghívni. Az elnökségi ülésekről szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülés helyét és időpontját, napirendjét, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az elnökség határozatait igazolható módon kell közölni az érintettekkel.

 

Az elnökségi tagság megszűnése:

 

Az elnökségi tagság megszűnik:

  1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. b) visszahívással;
  3. c) lemondással;
  4. d) az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  5. e) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  6. f) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Összeférhetetlenség

 

Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, továbbá akit bűncselekmény elkövetése miatt nem ítéltek jogerősen szabadságvesztés büntetésre. Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője (az egyesület elnökségének tagja) nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő (az egyesület elnökségének tagja) az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Egyesület titkára

Az Egyesület titkárát a Közgyűlés 5 évre választja.

 

Feladatai:

  1. A tagság és a tagok elérhetőségének nyilvántartása
  2. Az Egyesület operatív teendőinek ellátása, ügyeinek vitele.
  3. Az Egyesület munkájának szervezése.
  4. Az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlés üléseit

 

Az Egyesületet az elnök és a titkár önállóan jogosult képviselni. Az Egyesület nevében aláírásra az elnök és a titkár önállóan jogosult. A bankszámla felett az elnök és a titkár önállóan jogosult rendelkezni.

A tájékoztatás

A közgyűlés és az elnökség határozatait az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra, melynek címe: http://www.nyi.bme.hu/szokoe/. A közgyűlés és az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők arányát, valamint személyét.

 

Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, internetes honlapján (esetleg időszaki kiadványaiban) tájékoztatja a nyilvánosságot.

A Közgyűlés a döntéseit, valamint beszámolóját és közhasznúsági mellékletét saját honlapján közzéteszi. Az érintettekkel a közgyűlés és az elnökség döntéseit minden esetben írásban, e-mail, vagy ha nem lehetséges, hagyományos levél útján kell közölni.

 

A cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, ezeket az Egyesület szintén közzéteszi honlapján.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület székhelyén. A betekintési szándékot az Egyesület titkárának kell jelezni, aki a betekintésre 8 (nyolc) munkanapon belülre biztosít időpontot. A betekintő köteles a jogszabályokban előírt titoktartási szabályokat betartani.

VI. Az Egyesület gazdálkodása

 

Az Egyesület a Közgyűlés által megállapított költségvetés keretei között, az Ectv. előírásai szerint gazdálkodik.

 

Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van

 

Az Egyesület non-profit szervezet, gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania.

 

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Egyesület  gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

 A befektetési tevékenységet végzése esetén  befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv – ha ilyet létrehoztak – a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

Az Egyesület a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület bevételei:

  1. Tagdíjak.
  2. Szervezetek és természetes személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai.
  3. Az Egyesületi célok elérése érdekében kifejtett gazdálkodási tevékenységekből származó saját bevétel.
  4. Pályázatokból, alapítványokból származó bevételek.
  5. Szolgáltatások ellenértéke.
  6. Az Ectv. bekezdésében meghatározott egyéb bevételek.

 

Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést egyszerű többséggel fogadja el.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

 

Az Egyesület működésével kapcsolatos számviteli feladatokat a Közgyűlés által kiválasztott és az elnök által megbízott személy, vagy szervezet látja el.

 

Beszámoló és közhasznúsági melléklet:

 

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

 

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

Az Egyesület éves beszámolójába és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület az éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzéteszi.

 

VII. Az Egyesület megszűnése

 

Az Egyesület megszűnik:

 

  1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
  2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
    1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
    2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyont Felismerés Alapítvány közhasznú szervezet (adószám: 18716810-1-13) részére kell átadni.

 

VIII. Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Ectv. és a civil szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályokban, foglaltak az irányadók.

 

Az alapszabályt az Egyesület közgyűlése a 2003. november 22-i ülésén fogadta el.

 

A módosításokról a Közgyűlés 1/2016 (IV.8.) határozata rendelkezett.

 

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalás Budapesten, 2016. április 8. napján történt.

[1] a módosításokat az okirat dőlt és aláhúzott formában tartalmazza