In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 443-459

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2020.35

PDF letöltése

---

Absztrakt

A betegek törvényben rögzített joga, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak orvosuktól betegségükről, és a szükséges terápiáról. Az orvos és beteg közötti információközvetítés sikerességét lényegesen befolyásolja, hogy az orvos miként tud váltani a kétféle nyelvhasználat, a professzionális orvosi szaknyelv és a laikus nyelv között. Jelen tanulmány egy pilot-kutatást mutat be, amelynek során két korpusz összehasonlító elemzésével vizsgáltuk az orvosi kód- vagy nyelvváltást, egyrészt terminológiai szempontból, másrészt funkcionális nyelvészeti beszélgetéselemzéssel. Az egyik korpuszt 10, két vidéki háziorvosi praxisban rögzített, és FOLKER 1.2. programmal átírt beszélgetés transzkripciói alkotják. A másik korpusz azoknak a betegeknek a leleteit és zárójelentéseit tartalmazza, akik a beszélgetésekben részt vettek és a konzultációra magukkal hozták a szakrendelésen vagy a klinikán kapott orvosi dokumentációjukat. A nyelvészeti beszélgetéselemzés az orvosi kódváltáshoz köthető kommunikatív feladatokat, illetve funkciókat vizsgálta, valamint a kódváltás interaktív megvalósulását. A terminológiai elemzés WordSmith konkordancia programmal történt és a szaknyelvi terminusok megjelenését vizsgálta a hétköznapi nyelvhasználatban: hogyan kerülnek körülírásra a hétköznapi nyelvben nem létező szaknyelvi terminusok a beszélgetések során, illetve azt, hogy miként ágyazódnak be szakfrazeológiai egységek a köznyelvi szakkifejezésekbe. Az összehasonlító elemzés eredményei hozzájárulhatnak a nem megfelelő kódváltáshoz köthető kommunikációs zavarok feloldásához, az orvosi nyelvhasználat tudatosabbá tételéhez.

Kulcsszavak: betegtájékoztatás, laikus nyelvhasználat, nyelvészeti beszélgetéselemzés, orvosi kétnyelvűség, szaknyelvi terminológia