Lakatos-Báldy, Zs. (2022): Tud-e a gép filmet fordítani? Mesterséges intelligencia és filmfordítás. Porta Lingua. 2022/1. 59-67

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.6

PDF letöltése

---

Absztrakt

A mesterséges intelligencia működését a filmfordításban három film dialóglistája alapján vizsgáltam spanyol–magyar nyelvpárban. Az emberi beszédet csak kontextusba ágyazva lehet fordítani. A filmekben a kontextus a filmes eszközök által teremtett világ. A filmen elhangzó beszéd legfontosabb kontextusa maga a filmkép. A mesterséges intelligencia alapú fordítónak minden nyelv idegen nyelv, minden kontextus idegen kontextus, egyiket sem érti, mégis fordít sok nyelvről sok nyelvre. Figyelembe vesz ugyan bizonyos összefüggéseket is, de ezek csak a nyelvi környezettel kapcsolatosak, a képekhez nincs közük. Az alkalmazhatóság szempontjából az alábbi eredményre jutottam: ha a követelmény ugyanaz, ami a humán fordítással szemben (ekvivalencia, adekvátság, hűség), akkor jelenleg a gépi fordítás nem alkalmazható filmfordításra. A gépi filmfelirat és filmfordítás esetében a géppel fordított filmszöveg értékeléséhez szemléletmód-váltásra van szükség. A megszokott fordítói kulcsfogalmak ugyanis túlzott elvárásokat jelentenek, és az esetek többségében nincs is rájuk szükség, mivel a képi kontextus sokat segít a megértésben. Ha tehát pusztán alapvető információkat szeretnénk egy film cselekményéről kapni, és a cél az, hogy követni tudjunk egy filmet, akkor jól használható a gépi fordítás.

Kulcsszavak: Mesterséges Intelligencia, filmfordítás, gépi fordítás, ekvivalencia, alkalmazhatóság