Dobos, Cs. (2023): Az inter- és az intralingvális ekvivalencia jellemzői a szakfordításban. Porta Lingua. 2023/2. 9-22
DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.1

PDF letöltése

---

Absztrakt

Napjainkban az élet számos területén egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a szakemberek tudásának egy része meghatározott – egyszerű, de a szükségesnél nem egyszerűbb – nyelvi formában eljusson a nem szakemberekig, a laikusokig. A nemzetközi kommunikációs színtereken az interlingvális fordítás biztosítja a szakemberek közötti tudásmegosztást, míg az intralingvális fordítás a szakemberek és a laikusok közötti tudástranszfert teszi lehetővé. Eltérő funkciójukból és az eltérő kommunikációs színtérből adódóan a fordítás ezen két típusát eltérő ekvivalenciaviszonyok jellemzik. Ezért célszerű egy új terminus, nevezetesen az intralingvális fordítási ekvivalencia terminusának a bevezetése a fordítástudományba, illetve a szaknyelvkutatásba. A terminus által jelölt jelenség vizsgálható önmagában és a nyelvek közötti fordításra jellemző ekvivalenciaviszonyokkal összevetve is. Mindkét esetben egy sajátos, csak az intralingvális fordításokra jellemző ekvivalenciaértelmezés az eredmény. Tekintettel a környezetvédelemre, a járványokra, az energiafelhasználásra és egyéb, az egész társadalmat érintő problémákra, az intralingvális fordítási ekvivalencia tanulmányozása kiemelt feladat a 21. század első évtizedeiben, mivel mindazon kommunikációs színtereken, ahol nem tudósközösségen belüli információmegosztás történik, az intralingvális fordításnak meghatározó szerep jut a társadalom széles rétegeinek a tájékoztatásában, az üzenet hatékony továbbításában és a kommunikációs veszteségek minimalizálásában.

Kulcsszavak: inter- és intralingvális fordítás, szakemberek, laikusok, intralingvális fordítási ekvivalencia, információmegosztás

___________________________________________________________________

Nowadays there is an increasing demand for the knowledge of the professionals or experts in a – simple but not too simple – form which is understandable and comprehensible by the laymen. In the scene of international communication interlingual translation provides a way to share the knowledge of professionals, whereas the goal of intralingual translation is to enable knowledge transfer between the experts and the masses of society. Stemming from their distinct functions, these two types of translation can be described by different equivalence relations. Therefore it is necessary to introduce the novel term of ’equivariance of intralingual translations’  to the field of scientific translation, to the research of linguistics for LSP. This definition (i.e., terminus technicus) is examinable both in itself and in the form of comparisons with the equivalence of translational features regarding two different languages. In both cases the result is a unique equivalence interpretation of intralingual translation. Given the challenges of the 21st century, such as conservation of nature, pandemics, the energy crisis and other problems affecting the whole of humanity, research directed towards the equivalence of intralingual translation is a primary goal. Advances in the field would enable in the scenes of communication outside of the professional scene the minimization of communicational losses and the effective distribution of knowledge for the laymen.

Keywords: inter- and intralingual translation, experts, laymen, equivalence of intralingual translation, sharing of knowledge