Ittzés, D. – Szabó, M. – Zalatnai, A. – Fogarasi, K. (2023): A szaknyelvi standardtól eltérő angol terminusok a 21. századi kórbonctani diagnózisokban. Porta Lingua. 2023/2. 43-55
DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.4

PDF letöltése

---

Absztrakt

Tanulmányunkban a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében készült 37 kórboncolási jegyzőkönyv latin diagnózisait mutatjuk be. Kutatásaink során a diagnózisokban előforduló, a szaknyelvi standardtól eltérő alakokat vizsgáltuk meg. Elsőként általánosságban szólunk a latin szövegösszefüggésbe ágyazott nem latin eredetű terminusokról. Már a klasszikus latinon alapuló orvosi terminológiában is előfordultak olyan kifejezések – mint pl. az arab eredetű ’gummi’ terminus –, melyek ragozhatatlan szóként kerültek be az orvosi nyelvhasználatba. A mai latin nyelvű diagnózisokban elsősorban modern angol szakkifejezésekkel találkozhatunk, melyeket latin kontextusban olykor ragoz a dokumentum írója (pl. ’implantatio pacemakeris’). Ugyancsak angol eredetűek azok a betűszavak, melyek a hosszabb szakkifejezéseket tömörítik; ezek már sokkal kevésbé latinizált formában jelenítik meg az adott anatómiai képleteket (LAD). Az angol terminusokat használó diagnózisokban előforduló hibákat is számba vesszük: az egyszerű elírásokat, helyesírási hibákat, a mondat- vagy alaktani szempontból hibás szókapcsolatokat és a magyar grammatikai szabályok szerint összekapcsolt idegen szavakat (’graft-implantationem’). Dolgozatunk második részében az anyag terminológiai adatbázisban való feldolgozására mutatunk példát: a patológus szakma számára javaslatot teszünk arra, hogyan fordíthatjuk helyesen latinra, hogyan írhatjuk körül latinul a 20–21. század angol nyelvű terminusait, továbbá a hibás alakok javítási lehetőségeivel is foglalkozunk annak érdekében, hogy a modern terminusok hosszú távon grammatikailag helyesen épülhessenek be a latin nyelvű kórismékbe, és ezáltal a latin kontextusba ágyazva sajátos módon mintegy újra terminologizálódhassanak.

Kulcsszavak: kórbonctani diagnózis, nemlatin orvosi terminusok, nyelvi hibák, terminológiai adatbázis, terminologizáltság

______________________________________________________

Our study aims to analyze non-Latin loan terms in Latin post-mortem diagnoses of 37 patho-anatomical protocols written in the Department of Pathology and Experimental Cancer Research of Semmelweis University, Budapest. First, in general, the types of non-Latin terms embedded in a Latin context are presented. In the past, in medical terminology originally based on the classical Latin language, some loan terms were taken up as indeclinable terms (e. g. the Arabic word gummi). In our corpus modern English terms were found in present-day Latin diagnoses: some of these English terms were adopted in a Latin pathological diagnosis using Latin (!) endings: (e. g. implantatio pacemakeris). Acronyms were also detected abbreviating longer, more complex terms of English origin which describe a specific anatomical structure without Latin endings (e. g. LAD = left anterior descendent [coronary artery]). In our present case study, we examined language mistakes in the Latin diagnoses containing English terms which can be of the following types: simple spelling errors, syntactic and morphological mistakes, and hybrid compound words: foreign terms coined using grammatical rules of the Hungarian language (e. g. graft-implantationem). In the second part of our study we show examples from our corpus. We propose possible terminological solutions in Latin to substitute English language elements in Latin diagnoses to avoid using  English medical terms and also demonstrate how to embed them in a Latin context in a grammatically correct form. To enhance communication between clinicians and pathologists, we suggest a terminologically unambiguous way to integrate English loan terms. The goal of this corpus analysis is to facilitate the terminologization of  modern English terms in pathology while keeping the traditional Latin standard.

Keywords: post-mortem findings, non-Latin medical terms, lingusitic mistakes, terminology database, terminologization