Dobos Cs. (2025): A szakszövegek „érthető érthetetlenségének” fokozatai a laikusok szemszögéből. Porta Lingua. 2025/1. 59-68

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2025.1.7

PDF letöltése

---

Absztrakt

A nyelvek állandó változásban és különböző változatokban léteznek. A nyelvi változatok sokszínűsége lehetővé teszi, hogy gondolatainkat különböző regiszterekben fejezzük ki. A tudósok, kutatók és szakemberek által használt szaknyelvi regiszter befogadása a laikusok elé számos akadályt gördít, amelyek megértési nehézségekben manifesztálódnak. A szakszövegek „érthetetlensége”olyan, több okra visszavezethető jelenség, amely az egyes kommunikációs színtereken eltérő. Az „érthetetlenség” különböző tényezők függvényében differenciálódhat, ilyen tényező lehet például a szakmaiság szintje, a terminológiai sűrűség vagy a szakmai szöveg típusa, műfaja. Ahogyan az „érthetetlenségnek” is több szintje és típusa létezik, úgy a szakszöveget befogadni kívánó laikus célcsoport is különböző alcsoportokra és szintekre osztható. Az alábbiakban a laikusok szemszögéből vizsgálom, hogy a szakmai nyelvhasználat immanens ismérvének tekintett „érthetetlenség” milyen tényezőkön alapszik és hogyan lehet megoldásokat keresni regiszterváltással és/vagy intralingvális fordítással az érthetőség növelése céljából. Gondolatmenetem célja a szaknyelvek rétegzettsége, az érthetőség fokozatai, a laikus célcsoport inhomogenitása és az intralingvális fordítás közötti kapcsolat felvázolása. A felsorolt tényezők figyelembevételével végzett összehasonlító szövegelemzések (eredeti szaknyelvi szöveg és alacsonyabb absztrakciós szintű szövegváltozatok között) eredményeként bemutatom a célcsoportbarát szövegváltozatok megalkotásakor alkalmazott leggyakoribb intralingvális fordítási átváltási műveleteket. Az említett tényezők közötti kölcsönhatások tudatosítása és a jellemző átváltási műveletek ismerete jelentős mértékben hozzájárul az intralingvális fordítók eredményes tevékenységéhez.

Kulcsszavak: érthetőség, szakmai nyelvhasználat, regiszterek, a szaknyelvek rétegzettsége, intralingvális fordítás

_____________________________________

Levels of incomprehensibility of technical texts from the layman’s point of view 

Languages are in a constant state of flux and are present in different versions. The diversity of language allows us to express our thoughts in different registers. The adoption of a specialised linguistic register used by scientists, researchers and professionals poses several obstacles for the layperson. These hindrances manifest themselves in difficulties of comprehension. The “incomprehensibility” of technical texts is a highly diverse, multifactorial phenomenon which can be attributed to several factors and varies in degree from one communication context to another. Incomprehensibility may vary according to different factors, such as the level of professionalism, the terminological density or the type and genre of the professional text. Just as there are different levels and types of “incomprehensibility”, the lay audience that is intended to receive a professional text can be divided into various subgroups and levels. In what follows, I will examine, from the layperson’s perspective, what factors are actually at the root of what is considered to be the immanent incomprehensibility of professional language use and how solutions can be sought through register changes and/or intralingual translation to increase comprehensibility. My reflection aims to outline the relationship between the stratification of technical languages, the degrees of intelligibility, the inhomogeneity of the lay target group and intralingual translation. As a result of comparative text analyses (original technical language text – lower level of abstraction text variants), I have presented the most common intralingual translation operations used in the creation of target group-friendly text variants. Awareness of the interactions between these factors and knowledge of the typical translation operations will make a significant contribution to the success of intralingual translators.

Keywords: intelligibility, accessibility, professional language use, stratification of professional languages, intralingual translation