In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 111-122

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2020.10

PDF letöltése

---

Absztrakt

Fogsérülések leírásában és kórismézésében a látleletek későbbi igazságügyi orvosszakértői megítéléséhez elengedhetetlen az egyértelmű terminushasználat. Korábbi, fogorvosi és szájsebészeti látleleteken végzett interdiszciplináris vizsgálat (Bán – Patonai – Fogarasi et al., 2018) igazolta, hogy a fogsérülések pontos megnevezése a csont- és lágyrészsérülésekhez képest szignifikánsan több esetben hiányzott a látleletek egyes szerkezeti egységeiből. Jelen tanulmány célja annak felderítése, hogy milyen terminológiai okokra vezethető vissza a fenti vizsgálat során talált jelentős statisztikai eltérés. A kutatási kérdések megválaszolására a szerző az idézett tanulmány korpuszában (összesen 28 látleletben) előforduló, kizárólag fogsérülésekre utaló megnevezések további, részletes terminológiai vizsgálatával tesz kísérletet. A leírások releváns részeinek frazémáit konkordancia-elemzéssel mutatja be, valamint a magyar és latin terminusok megfeleltethetőségét szemlélteti. Az összes sérülés 11,1%-át képező fogsérülések megnevezéseinek részletes elemzése olyan terminológiai problémát is felfed, amely akár egy igekötő következetlen használatából eredően nehezítheti a fogsérülés jellegének pontos megítélését. Elsősorban a fogvesztés és a fog fogmederben való elmozdulásának leírásaiban a megnevezések szinonímiából, poliszémiából és a magyar és latin terminusok közötti ekvivalencia hiányából következő alacsony terminologizáltsági foka okozhat félreértést.

Kulcsszavak: diagnózis, fogsérülés, frazéma, látlelet, terminologizáltság foka