Kurtán Zsuzsa
A jogi-közigazgatási szaknyelv rétegzettsége és a közérthetőség
In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 123-134
DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2020.11
Absztrakt
A jogi-közigazgatási nyelvhasználat színterein számos olyan beszédhelyzet létezik, amikor (1) laikusok közléseit kell újrafogalmazni a szakterület konvencióinak megfelelően, vagy ellenkező irányban, (2) magas absztrakciós szintű szakmai tartalommal rendelkező szövegeket kell közvetíteni a nyilvánosság, a laikusok számára. Ehhez alapvető a rétegzettségnek megfelelő nyelvhasználati jellemzők tudatosítása, valamint a szövegkezeléshez szükséges kompetenciák kialakítása és folyamatos fejlesztése. Nemzetközi kontextusban mindehhez ma már korpuszalapú elemzések eredményei nyújtanak alapot. A tanulmányban a Miskolc Jogi Korpusz Ítélet részkorpusza áll a középpontban, amelynek beszédhelyzetei komplex írott beszélt és beszélt írott szövegtípusokat foglalnak magukba. Minthogy a szövegek tagolása és a mondatok hosszúsága befolyásolja az érthetőséget, elsősorban az írásjelekre és a funkciószavakra, kötőszókra irányuló elemzéseim példáival mutatok rá olyan nyelvi jelenségekre, amelyeket célszerű figyelembe venni a kontextusok, a szövegek és a beszélők közötti interakciók, az értelmezéshez szükséges kompetenciák további tanulmányozásához.
Kulcsszavak: jogi szaknyelv, korpuszelemzés, összehasonlító műfajelemzés, regiszter jellemzők és érthetőség, szövegértelmezés