In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 147-158

DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2020.13

PDF letöltése

---

Absztrakt

Jelen tanulmányban a szóalkotásnak (ezen belül a magyar nyelvészetben a ritkább szóalkotási módokhoz sorolt elvonásnak) azt a nyelvhelyességi szempontból gyakran vitatott típusát elemzem, amikor a képző elhagyásával vagy lecserélésével összetett főnevekből összetett igéket hozunk létre úgy, hogy a főnévi összetételben jelen lévő viszonyt érvényesnek tekintjük a belőlük képzett összetett igéken belül is, pl. gépírás > gépír, fejtrágyázás > fejtrágyáz, szakdolgozat > szakdolgozik. Ezt a napjainkban – a magyarban, a németben és feltételezésem szerint más modern nyelvekben is – produktív szóalkotási módot a német nyelvű szóalkotástani szakirodalomban visszaképzésnek (Rückbildung), álösszetételnek (Pseudo-, Scheinkomposition) vagy retrográd derivációnak (retrograde Derivation, retrograde Ableitung) nevezik, pl. Notlandung = kényszerleszállás > notlanden = kényszerleszáll, azaz kényszerleszállást hajt végre. A visszaképzés a német szóalkotástanban is sokszor nyelvhelyességi vita tárgya. Az elemzés során a visszaképzés fogalmát igyekszem tisztázni, továbbá vizsgálom a magyar és a német szóalkotásban elfoglalt helyét, tulajdonságait és népszerűségének okait. Az elemzett példák kisebb részben általános nyelvi, nagyobb részben különböző szakterületekről vett szaknyelvi szövegekből származnak.

Kulcsszavak: elvonás, retrográd deriváció, szóalkotás, szóképzés, visszaképzés